Ecstatic Dance
A Ecstatic Dance egy szabad formájú, nonverbális mozgásgyakorlat, amely az önkifejezés, a megtestesülés és a közösség alapelvein alapul. Jellemzően szermentes, mezítlábas környezetben zajlik, és arra ösztönzi a résztvevőket, hogy szabadon mozogjanak zenére, utasítások, koreográfia vagy elvárások nélkül. A gyakorlat globális mozgalommá nőtte ki magát, amely sokféle kulturális, spirituális és terápiás hatást ölel fel.[1]
Áttekintés
A Ecstatic Dance foglalkozásokat jellemzően egy DJ vagy zenei kurátor vezeti, aki egy hullámszerű zenei utazást hoz létre, amely ösztönzi az érzelmi felfedezést, a katarzist és a megtestesült jelenlétet. A táncosokat arra ösztönzik, hogy úgy mozogjanak, ahogy érzik, követve a zene ritmusát és saját belső impulzusaikat.
A gyakorlat egy biztonságos, befogadó teret teremt, amely néhány alapvető megállapodáson alapul:
- Tilos a beszélgetés a táncparketten
- Mezítláb táncolni (kivéve, ha orvosilag indokolt)
- Tilos a drogok és az alkohol fogyasztása
- Tiszteld magad és másokat
Ezek az irányelvek segítenek a tudatos tudatosság, a jelenlét és a kapcsolat kialakításában.
Történelem és gyökerek
Míg a Ecstatic Dance modern formátuma a 2000-es évek elején vált népszerűvé olyan helyeken, mint Hawaii és a San Francisco-öböl környéke, mélyebb gyökerei az ősi és őshonos eksztatikus mozgásgyakorlatokban rejlenek.
A jelenlegi Ecstatic Dance formátumot olyan kulcsfigurák alakították, mint Max Fathom, Donna Carroll és Tyler Blank, akik 2008-ban társalapították az oaklandi Ecstatic Dance közösséget.[2] A Conscious Dancer Magazine és Gabrielle Roth 5Rhythms munkássága által ihletett modelljük a mozgás szabadságát, a tudatos szándékot és a közösség által támogatott környezetet hangsúlyozta.
Azóta a gyakorlat világszerte elterjedt, a helyi közösségek és a facilitátorok pedig a saját egyedi kulturális és társadalmi kontextusukhoz igazítják a formátumot. Nincs egyetlen szervezet, amely az összes Ecstatic Dance eseményt irányítaná; ehelyett egy decentralizált, nyílt forráskódú mozgalomról van szó.
Zenei szerkezet
Egy tipikus Ecstatic Dance utazás 90 perctől 2 óráig tart, és egy energikus ívet követ:
- Érkezés/Bemelegítés: Gyengéd, hangulatos zene, amely a résztvevőket jelenlétre hívja
- Építés: Ritmikus zene, amely egyre gyorsabban és energikusabban mozog
- Csúcs/Elválás: Nagy energiájú zene, amely a teljes test kifejezését támogatja
- Integráció: Lassabb, földelő zene, amely a reflexiót és a csendet támogatja
A zene gyakran változatos műfajokat ölel fel, a törzsi ütőhangszerektől és az elektronikától a világzenéig, az akusztikus, az ambient és a klasszikus kompozíciókig.
Közösségi és globális hatás
Ecstatic Dance világméretű mozgalommá nőtte ki magát, heti vagy havi rendszerességű eseményekkel a világ számos városában. Bár minden közösségnek más a hangulata, gyakran osztoznak a csend, a józanság és a mezítlábas mozgás alapvető megállapodásain.
A népszerű hubok közé tartoznak:
- Ecstatic Dance Oakland (USA)
- Ecstatic Dance Hawaii (USA)
- Ecstatic Dance Amszterdam (Hollandia)
- Ecstatic Dance Koh Phangan (Thaiföld)
A Ecstatic Dance közösségek globális adatbázisát a ecstaticdance.org címen tartják karban.
Előnyök
A Ecstatic Dance gyakorlói számos előnnyel járnak:
- Stresszcsökkentés és érzelmi felszabadulás
- Fokozott önismeret és magabiztosság
- Fokozott fizikai erőnlét és koordináció
- Közösségi kötődés és nonverbális társas kapcsolatok
- Spirituális betekintés vagy megváltozott tudatállapotok (bizonyos esetekben)
Összehasonlítás más gyakorlatokkal
Ecstatic Dance közös vonásokat mutat más tudatos mozgásmódokkal, de ami megkülönbözteti a Ecstatic Dance-t, az a DJ-vezérelt struktúra, a közösségközpontú ethosz és a formális facilitáció hiánya. A formátum jellemzően könnyebben hozzáférhető az újonnan érkezők számára, és kevésbé strukturált, mint a feltérképezett módozatok.
