Tudományos kutatás és bizonyítékok
„A tudatos táncot” egyre inkább elismerik az akadémiai és klinikai kontextusokban sokrétű egészségügyi előnyei miatt. A pszichológiát, az idegtudományt, az antropológiát és a mozgásterápiát felölelő kutatások egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a tudatos, szabad formájú mozgás jelentősen támogathatja az érzelmi szabályozást, a stresszcsökkentést, a fizikai egészséget és a társas kapcsolatokat.[1]
Idegtudomány és tudatos tánc
A tudatos tánc aktiválja a motoros koordinációval, az érzelmekkel és a jutalommal kapcsolatos idegi áramköröket. Agyi képalkotó vizsgálatok kimutatták, hogy a tánc olyan régiókat stimulál, mint a bazális ganglionok és a prefrontális kéreg, míg a ritmikus csoportos mozgás fokozza az endorfinok felszabadulását és a társas kötődést.[2][3]
Lásd: Idegtudomány és tudatos tánc
Pszichológiai és mentális egészségügyi kutatás
Számos tanulmány kiemeli a tudatos tánc pozitív hatásait a szorongásra, a depresszióra, a mindfulnessre és az érzelemszabályozásra. A résztvevők gyakran számolnak be fokozott jelenlétről, ellenálló képességről és az áramlási állapotokhoz való hozzáférésről. A mozgást a hagyományos meditációval összehasonlító kutatások még nagyobb mindfulness-növekedést mutattak ki a tánc révén.[4][5][6]
Lásd: Pszichológiai és mentális egészségügyi kutatások
Fizikai Egészségügyi Kutatás
A tánc javítja a szív- és érrendszeri funkciókat, a koordinációt, a rugalmasságot és a neuromuszkuláris fittséget. Az idősebb felnőttekkel végzett kutatások azt mutatják, hogy a tánc javítja az egyensúlyt és a kognitív egészséget, miközben csökkenti az esés kockázatát.[7] A tudatos tánc, mint alacsony terhelésű és saját tempójú gyakorlat, széles körű népesség számára elérhető.
Lásd: Fizikai Egészségügyi Kutatás
Antropológiai és szociológiai bizonyítékok
Az ősi rituális táncoktól a modern közösségi gyakorlatokig a tánc az emberiség történelme során az összetartás, a társas kötődés és az érzelmi feldolgozás eszközeként szolgált. Az antropológusok a táncot kulturális univerzáléként, valamint a közös identitás és a gyógyító rituálék kulcsfontosságú részeként azonosították.[8]
Lásd: Antropológiai és szociológiai bizonyítékok
Folyamatos kutatás és tudásbeli hiányosságok
Az ígéretes eredmények ellenére a tudatos tánccal kapcsolatos kutatások egyes területeken továbbra is fejletlenek. További vizsgálatokra van szükség a hosszú távú hatások, az adagolás, a populációk sokfélesége és a modalitás-specifikus eredmények megértéséhez. Szükség van szigorú klinikai vizsgálatokra is, amelyek megkülönböztetik a tudatos táncot más típusú fizikai vagy terápiás tevékenységektől.
Lásd: Folyamatos kutatások és tudásbeli hiányosságok
Academic Papers and Articles
Lektorált tanulmányok, elméleti esszék és gyakorlati jelentések összeállított és folyamatosan bővülő gyűjteménye, amelyek a tudatos tánc tudományos alapjait szolgálják. Ez a könyvtár támogatja a bizonyítékokon alapuló anyagokat kereső diákokat, oktatókat és kutatókat.
References
- ↑ Koch, S. C., et al. (2022). The therapeutic effects of dance movement, and their underlying neurophysiological mechanisms. Frontiers in Psychology, 13, 874312. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.874312
- ↑ Brown, S., Martinez, M. J., & Parsons, L. M. (2006). The neural basis of human dance. Cerebral Cortex, 16(8), 1157–1167. https://doi.org/10.1093/cercor/bhj057
- ↑ Tarr, B., Launay, J., & Dunbar, R. I. M. (2015). Silent disco: Dancing in synchrony leads to elevated pain thresholds and social closeness. Evolution and Human Behavior, 36(4), 294–301. https://doi.org/10.1016/j.evolhumbehav.2015.01.004
- ↑ Meekums, B., Karkou, V., & Nelson, E. A. (2015). Dance movement therapy for depression. Cochrane Database of Systematic Reviews, 2015(2), CD009895. https://doi.org/10.1002/14651858.CD009895.pub2
- ↑ Pinniger, R., et al. (2013). Tango dance can reduce distress and insomnia in people with self-referred affective symptoms. American Journal of Dance Therapy, 35(1), 60–77. https://doi.org/10.1007/s10465-012-9141-y
- ↑ Maciejewski, D. F., et al. (2018). The experience of flow in conscious dance: A global survey. International Journal of Environmental Research and Public Health, 15(6), 1248. https://doi.org/10.3390/ijerph15061248
- ↑ Keogh, J. W. L., et al. (2009). Dance-based exercise improves functional and cognitive outcomes in older adults. Journal of Aging and Physical Activity, 17(4), 409–425. https://doi.org/10.1123/japa.17.4.409
- ↑ Dunbar, R. (2014). How conversations around campfires came to be. Frontiers in Psychology, 5, 1135. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2014.01135
